Mielőtt gyöngyös ékszert vásárol, tudjon meg minél többet a gyöngyről és keressen fel több jó nevű ékszerboltot.

Mindenek előtt vessünk egy pillantást a különféle tenyésztett gyöngyök hozzávetőleges évi mennyiségére:

Édesvizi gyöngyök (Kína, Japán, USA)	kb. 1.000.000 kg
Japán és kínai akoya gyöngyök	60.000-80.000 kg
Déltengeri gyöngyök (Ausztrália, Indonézia, Fülöp szigetek)	10.000-12.000 kg
Tahiti gyöngyök (Francia Polinézia, Cook- és Fiji-szigetek)	11.000-13.000 kg

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb ékszerboltban találni fog különféle típusú, formájó, méretű, szinű és minőségű tenyésztett gyöngyöt. Egy gyöngy minőségét és értékét meghatározó szempontok rendszerint  szabad szemmel észlelhetőek, ami nem egészen így van, ha számos más drágakőről van szó. Azonban tudni kell, hogyan nézzük és mit nézzünk a gyöngyön. Ha lehetséges, akkor világosszürke hátteret használjunk. Kerüljük a közvetlen napsütést és erős műfényt.

Milyen szempontok határozzák meg a gyöngy értékét?

Közgazdasági szempontból a kereslet és kínálat jól ismert összefüggése, valamint a termelési költségek. Ha megfigyeljük az édesvizű gyöngyök óriási mennyiségét és azt a tényt, hogy a leggyakrabban előforduló kagylóban, a Hyriopsis cumingiban 40-50 gyöngy jön létre, nem csoda, hogy olyan olcsó.

 

Szakmai szempontból a Tahiti gyöngyök értékét hét szempont határozza meg:

1. Méret.   Minél nagyobb, annál értékesebb, feltéve, ha a többi szempontok megegyeznek. A gyöngy átmérőjét milliméterben mérjük 0,5mm-es ugrásokkal, pl. 10,0/10,5 mm.

Az átlagos méretek 8,0-14,0 mm. Nagyobb méretű, jó minőségű gyöngyök ritkábban fordulnak elő és ennek megfelelően drágák. Az alábbi kördiagram a méret szerinti elosztást ábrázolja.

2. Forma.   A fő formák a kerek (Rd), félkerek (SRd), barokk (B) és a félbarokk (SB). Egy gyöngyöt akkor nevezünk kereknek, ha az átmérőbeli eltérés 2%-on belül van. 2-5%-on belüli eltérésnél a gyöngyök félkereknek nevezzük. A barokk és félbarokk gyöngy közötti különbség abban van, hogy az utóbbi szabályos, forgástengelye van, míg a barokk gyöngy teljesen szabálytalan. A félbarokk formán belül van egy különleges forma, az un. circlé. Ennél a paláston a forgástengelyre merőlegesen egy, vagy több barázdát találunk. Az alábbi kördiagram a forma szerinti elosztást ábrázolja.

3. Luster (németesen lüster). Tulajdonképpen a legfontosabb értékmérő tényező. Amikor a fény áthalad a gyöngyházrétegeken és a gyöngy belsejéből (a nucleusról) visszaverődik, ezt a jelenséges nevezzük lusternek. Van egy általános összefüggés a gyöngyházréteg vastagsága és a luster között: minél vastagabb a gyöngyházréteg, annál nagyobb a luster. Négy fokozata van a kiválótól a gyengéig. Ha lehetséges, mindig  szép lusterű gyöngyöt vásároljunk. Ebben az esetben a gyöngy úgy működik, mint egy kis tükör.

4. Felületi minőség.   A legtöbb Tahiti gyöngyön találunk egy kis hibát, ezek lehetnek mélyedések, dudorok, lapos részek, repedések. E hibák nagy része ugyan nem befolyásolja a gyöngy élettartamát, csupán az értékét csökkenti. 

5. Szín.  A Tahiti gyöngyöknél a szín kétféleképpen befolyásolja az értéket. A 90-es évek végéig a zöldes, pávatollszínű gyöngyök voltak a jellemzőek. Többféle ok miatt e szín egyre ritkábban fordul elő, viszont a legtöbb ékszertervező és vásárló továbbra is ragaszkodik ezekhez a színekhez. Ha nem is fog nőni e színek iránti igény, a kínálat viszont csökkenni fog, ami e szinű gyöngyök árának emelkedését fogja eredményezni. A másik szempont pedig az, hogy különféle kultúrák (országok) különböző színpreferenciával rendelkeznek, mely tény e régiók közötti árkülönbséget eredményezi.

Mivel a Tahiti gyöngyök szinte mindenféle színben, árnyalatban, sőt vegyes színekben előfordulnak (utóbbinál a gyöngy forgatásakor változó színeket tapasztalunk), sokszor nagyon nehéz a kívánt színt meghatározni.

Ennek érdekében három szempontot különböztetünk meg: a testszint, ami a gyöngy domináló színe, az árnyalatot, ami másodlagos színnek felel meg, valamint az orientet, ami egy csodálatos jelenség: ha a gyöngyházrétegen belül tökéletes a kristályszerkezet, ez egy prizmahatást hoz létre, aminek következtében a fény a szivárvány színeire bomlik. Ezt nevezzük orientnek, ami növeli a gyöngy értékét.

6. Gyöngyházréteg minősége.   ez alatt rendszerint a réteg vastagságára gondolunk. Amint már a luster fejezetben olvastuk, a gyöngyházréteg a legfontosabb a gyöngynél. Annak vastagsága befolyásolja a gyöngy élettartamát és luster-jét. A felső rétegek pedig a felület minőségét, míg a kristályszerkezet kialakulása az orient létrejöttét. A Tahiti gyöngyök gyöngyházrétegének minimális vastagsága 0,8 mm, jóllehet a legtöbb gyöngynél ez vastagabb. Tahitin a kivitelre szánt gyöngyöket röntgenvizsgálatnak vetik alá és  amelyek  e vastagságot nem érik el, összezúzzák.

7. Harmonizálás.   E szempontnak akkor van jelentősége, ha legalább két, vagy több gyöngyöt használnak fel egy ékszerhez, legyen az fülbevaló, garnitúra, vagy gyöngysor és forma-, méret- és színharmonizálásra van igény. Van amikor nincs, a vevő direkt különféle formájú és színű gyöngyöket óhajt a karkötőjébe, gyöngysorába. Azonban a vevők többsége olyan gyöngysort szeretne, melyben a gyöngyök formája és szine egymással megegyezik. Ha ezt a célt el akarnánk érni, sokszázezer gyöngyből kellene választanunk. Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, kompromisszumot kell kötnünk. Néhány gyöngyön kis hibák vannak, nem mindegyik teljesen kerek, nem beszélve a színbeni eltérésekről.

Sajnos nincs nemzetközileg elfogadott rendszer a gyöngyök minőségének osztályzására. A gyöngyfarmerek és gyöngybrókerek egy része az AAA-AA-A rendszert, mások az A-B-C-D rendszert alkalmazzák. De még ugyanazon rendszer alkalmazásakor is van eltérés az egyes kritériumok jelentőségét illetően.

Francia Polinézián a legtöbb gyöngyfarmer az utóbbi rendszert alkalmazza. A gyöngyök vizsgálatához nem használunk lupét. Amikor felületi hibákról van szó, az alatt  a szabad szemmel látható hibákat értjük.

A - minőség	a gyöngy felülete hibátlan, vagy maximum egy hiba lehetséges, a luster kiváló
B - minőség	a gyöngy felületének egy harmadán lehet néhány hiba, a luster kiváló és közepes között
C - minőség	számos hiba van a gyöngy felületének felén, a luster közepes
D - minőség	hibák vannak a gyöngy felületének kétharmadán, a lusternek nincs jelentősége

Az alábbi kördiagram a Tahiti gyöngyök minőségbeli százalékos eloszlását ábrázolja.

Miután megtanultuk a gyöngy értékét befolyásoló szempontokat, valamint a Francia Polinézián alkalmazott értékelési rendszert, próbáljuk meg ezeket használni.

Vannak vevők, akik nagyon komolynak látszó ékszert akarnak vásárolni, de nem hajlandóak érte nagy árat fizetni. Megelégszenek azzal, ha a nagyméretű gyöngyökön vannak hibák, akár nagyok is, de azok egy megfelelő méretű befoglalással eltüntethetőek.  Sok kis felületi hiba olyan módon is eltüntethető, ha azokra a helyekre kis foglalatokba aprócska gyémántokat helyez az ötvös.

A komoly vásárló azonban biztos akar abban lenni, hogy a gyöngy valóban az a típus, amit keres, az nincs kezelve,  feljavítva.

A gyöngyvásárlásra időt kell szánni. Különféle típusokat, formájúakat, méretűeket és minőségűeket össze kell hasonlítani. Néha még az is előfordulhat, hogy szép imitációt találunk és az elődó állítja, hogy eredeti. Ilyenkor kérje meg az eladót, hogy csinálhasson egy un. „harapásos vizsgálatot”: a gyöngyöt finoman dörzsölje a foga éléhez merőlegesen. Ha az valóban gyöngy, a felületét kissé recésnek érzi. Ha viszont teljesen sima, akkor az utánzat. Ezzel a módszerrel a legtöbb imitáció ténye megállapítható. Ajánlatos ezt a módszert először otthon kipróbálni. Ez a jellegű félrevezetés ma már egyre ritkábban fordul elő.

A legfontosabb szempont a luster. Ha választani kell két gyöngy között, ahol az egyik nagyobb, van rajta egy kis hiba, viszont fénye kissé tompa, a másik kisebb, két kis hiba van rajta, de magas fénye van, akkor a másodikat kell választani.

Jóllehet a gyöngyimitációkat leszámítva ma már az ékszerboltokban kapható gyöngyök tenyésztettek, valahogyan a vevők nehezen szokták meg ezt a szót. Ha meghallják ezt a szót, valami silány, mesterséges termékre gondolnak. Úgy vélem, hogy a megoldás kulcsa nagy részt az ékszerészek és eladók kezében van. Sokan közülük elfelejtik feltüntetni, hogy a kirakatban lévő gyöngy tenyésztett, vagy un. man-made  azaz ember által készített  (pl. a Majorca-gyöngy, ami ugyan tetszetős gyöngyre emlékeztető golyócska csak éppen semmi köze a gyöngyhöz, vagy egyszerű imitáció. Számos ékszerboltban kínálnak Déltengeri, vagy Tahiti gyöngyöket, mint valódi, vagy természetes gyöngyöket és felhívják  a figyelmet a felületen lévő hibákra, ahogyan viszont ők nevezik „e valódi gyöngyök autentikus jeleire”.

Manapság az egyik legnagyobb problémát viszont a gyöngyök kezelésével létrehozott gyöngyök okozzák. Ezek főleg Hong-kongban a természetesnél olcsóbban beszerezhetőek, viszont a kiskereskedelmi áruk a természetes, tehát kezeletlen gyöngyökével megegyezik. Olcsó, alacsony minőségű, hibás felületű gyöngyből hibátlan és a kívánt színekben pompázó terméket lehet varázsolni. De ki tudja ezt?  Biztos vagyok benne, hogy a bolti eladók többsége nem tudja. De mit tenne, ha tudná? Megmondaná az igazat? És itt a lényeg. A vevőnek joga van tudni, hogy mit kínálnak neki, de sajnos sokszor ez nem így van.